Ókori birkózás
2015. February 19. 17:31

Ókori birkózás
Gyakran esik szó minálunk néhai erősemberekről, ahogyan görög tárgyú írások is előfordulnak itt. E két témát köti össze a legerősebb görög, Milón története. Életét átszövik a mítoszok, melyekből összegyűjtöttem egy csokorra valót.
Profight: Harcművészeti felszerelések széles választéka!

A progresszív erőedzéssel, fokozatos terhelésnöveléssel foglalkozó könyvek rendszeresen említik, hogy az ókori görög birkózófenomén egy növendék borjút kapott a nyakába, majd azzal sétált rendszeresen, míg a borjú bikává nem érett. A terhelés növekedésének következtében idővel jócskán megerősödött. Amint látható ez eléggé mesébe illő, de lehet valóságalapja. Hozzáteszem, a mítosz szerint végül a négyéves bikát egy ünnepségen egy csapással agyonütötte, majd elfogyasztotta annak rendje és módja szerint. Hősi alakját átszövik a mesés elemek. Ezeket vélhetően legyőzött ellenfelei színezték, hogy ne legyen annyira szégyenteljes, hogy kikaptak a bajnoktól.

De ki volt Milón, mit tudunk róla? Tehetsége már ifjúkorában megmutatkozott, 14 évesen (Kr.e. 540-ben, a 60. olimpián?) elnyerte az olimpiai koszorút a gyermekek játékán. A négyévente megrendezett Olimpiai játékokon zsinórban hatszor győzedelmeskedett. Ám nem csak az olimpián volt egyeduralkodó. A négy görög szent helyen rendezett játékokon, Iszthmoszon, Delphoiban, Olimpiában és Nemeában egyaránt győzelmet aratott, ezzel kivívva a periodontikész, körgyőztes bajnoki címét. Püthóban négyszer, Nemeában kilencszer, Iszthmoszon pedig tízszer viselhette a győzelmi koszorút. Olyan is akadt, amikor ellenfele visszalépett, így akoniti, por nélkül nyert. Anélkül, hogy küzdött volna.


Olimpiában húsz évig volt veretlen, közel három évtizeden át aratott babérokat, végül 45 évesen akadt legyőzőre, az ifjú Timaszitheosz személyében. Ilyen hosszantartó címvédés igencsak szokatlan ritkaságnak számított. A birkózás számos olyan elemet is tartalmazott (pl. csuklófogás, csípődobás, hátsó alsófogás, híd stb.), melyet manapság is használnak, ám sokkal vadabb és kegyetlenebb volt. Megengedett volt a rúgás, fojtogatás, az ütés és a gáncs is. Az ellenfél száját, orrát és fülét is lehetett csavargatni. Volt, aki úgy győzött, hogy egy fogásból azáltal talált menekülést, hogy módszeresen kitördelte ellenfele ujjait. Nem voltak súlycsoportok sem. Az győzött, aki háromszor földre vitte ellenfelét. Milón taktikája az volt, hogy hatalmas súlyával feldöntötte partnerét, majd ráfeküdt. Timaszitheosz azzal győzte le, hogy mozgékonyabb volt, kifárasztotta az óriást.

Pontosan nem tudhatjuk, hogyan edzettek az ókori atléták. Az biztos, hogy nagy hangsúlyt fektettek a saját testsúlyos edzésre, a gimnasztikára. Ugyanakkor az is egyértelmű és számos forrás alátámasztja, hogy testüket súlyokkal is edzették. Az antik forrásoknak hála, ránk maradt egy ókori edzésprogram, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a régmúlt hősei nem összevissza edzettek, hanem átgondolt, periodizált edzésprogram is rendelkezésükre állt, persze valamivel Milón kora után. Ez volt a Tetrasz.  


Számos legenda szól Milón elképesztő erejéről és a hozzáillő étvágyról. A mítosz szerint kihívta társait, hogy vegyék ki kezéből a markába szorított almát, ám erre senki nem volt képes. A mutatvány után az almán nem látszott semmi sérülés. Máskor egy húrt kötözött homlokára, amit ereje megfeszítésével pattintott szét. Olyan is volt, hogy összeszorította ujjait és kisujját senki sem tudta kinyitni. Beszélik, hogy egy közös étkezés alkalmával az épület tartóoszlopa megingott és a ház megereszkedett. Milón alábújt, megtartotta, míg társai aládúcolták, így mentve meg saját maga és társai életét. Más alkalommal beolajozott diszkoszra állt, felkérve a vállalkozókat, hogy taszítsák le onnan. Jót derült a próbálkozásokon, ahogy nekirontanak, ám a diszkoszról letaszítani nem tudták. A honfitársától kapott ércszobrot, amely őt magát ábrázolta, a hagyomány szerint a vállán cipelte Altisz szent helyére. Demeasz szobrára Szimónidész készített feliratot:

„Szép Milón szép szobra ez itt, aki Pisza porondján
Hét ízben győzött s földet a térde nem ért.”

(Fordította Ponori Thewrewk Emil)

Regélik, hogy erejéhez mérten napi húsz minányi (kb. 8.5 kg) húst és ugyanennyi kenyeret fogyasztott el, amit három khousz borral (kb. 9.8 l, a bort vízzel vegyítették) öblített le.


Csodás dolgok ezek, de mindenkinél van erősebb. Egyszer Milón összeakadt Titormosszal, a hatalmas termetű pásztorral. Össze akarta mérni vele erejét. Titormosz váltig bizonygatta, hogy ő bizony nem erős. Lementek a folyóhoz, ahol Titormosz néhányszor felkapott egy nagy követ, majd vállára emelve elhajította azt 8 orgüiára (14.2 m). Milón alig tudta megmozdítani a követ.

Ne gondoljuk, hogy hősünk ostoba fickó volt. A múzsai tudományokban is jeleskedett, szépen dalolt és hangszeren is játszott. Ez hozzátartozott az antik kiválóságeszményhez. A nehéz fizikai felkészülést a múzsai tudományok elmélyítésével, a megterhelő szellemi munkát pedig testgyakorlással igyekeztek ellensúlyozni. Akad olyan forrás, mely szerint Héra felszentelt papja volt. Az bizonyos, Püthagorasz, a filozófus holdudvarába tartozott, az ő tanítványa volt. Könyvet is írt a fizikáról. Amikor nem a birkózócsarnokban küzdött, Krotón városállam hadseregének parancsnokaként szolgált.


Halála is mesébe illő. Egy sűrű erdőben barangolva egy farönkre bukkant, melybe ékeket vertek. Úgy gondolta, kipróbálja erejét. Kezeivel és lábaival szét akarta azt repeszteni. Az ékek kiestek és foglyul ejtették hősünket, aki így a vadállatok prédája lett. Másutt sokkal prózaibb a vége, mint a legendákban. Politikai ellenlábasai rágyújtották a házát, és bennégett. Neve mégis fennmaradt évezredeken át, ez pedig pontosan az a hírnév és dicsőség, mely antik Göröghon népének leghőbb szenvedélye volt.


Galba Zsolt